Kész! Ezt már nem nagyon bírom. Jó pár évvel ezelőtt még nagyon élveztem, hogy nem alszok, sokáig fent vagyok, stb... De most nem! Ásítozok, ég a szemem, de nem tudok aludni! Basszus, álmos vagyok, majd meghalok, de, kész! És ez egyre rosszabb lesz, csak fekszek az ágyba és vigyorgok, majd bevillan egy bolond raszta lány feje, majd még jobban vigyorgok. Ki bír így aludni? Fogom a fejem. Mit tettél velem?
Nemsokára megyek aludni, kezdek álmosodni. Rshun szórakoztam, de még sok bug van, amiket majd Dylannek meg kell csinálni. Sőt, szerintem ennél még több dolga is lesz. Szóval sajnálás. Hmmm... Velem mi van? Óh. Boldog vagyok. Na jó, azért... nem kellene annak lennem, mert nem szabadna annak lennem! De mégis az vagyok, ahhh... Nem tudom magam leállítani, kész, ennyi. Ez a Kozmikus Lááány, eezzz, kész. Bolond:D Idegesítő is, de mégis, élvezet vele minden perc. Passz. Nem tudom miért, hogyan. Oké, azért idegesítő, de miközben idegesít olyan szépen tud nézni, olyan gyönyörűen mosolyog és közben idióta is. Nem klassz? De ez még nem hosszú táv, lehet úgy már tényleg borzasztóvá válik. Lehet mégis igaza van? Ennél jobban nem sok mindent szeretnék kideríteni, mert ha nem, akkor ez NAGYON NAGYON jó dolog:P
Van a twitterem, és néha írok oda pár egy sorost, mert, különben itt sok maszlag lenne. Követek is pár embert, azért se rossz. Mindnek megvan a maga miértje, kivéve kettőnek (na jó, kettő és félnek). A fél az a Dj Ravine, kurvára semmi értelmeset nem tud írni... Bár, ez sem egy értelmes mondat, de mindegy. Amúgy is, fúj, Dj. De valamiért szimpatikus. A következő a GGC izé hozé. Na ennek aztán végkép semmi értelme! Lehet nem is fogom követni, mert nincs sok értelme (szó ismétlés, ezaz). Semmi sem írja ki, hogy írt volna oda valaki, vagy csak ilyen ritkán pötyögnek arra Ázsia felé? Egyáltalán ez hivatalos? Fene se tudja. És az utolsó egy leányzó. Turulcsiripeztem, volt egy frankó kis mondat a sok unalmas, semmit mondó üzenet között. Katt rá. He, he. Volt még egy megmosolyogtató. Azután valahogy followoltam (két kattintás). Végül is nem rossz, sok sok szép emlék az eszembe jutott. Tényleg szépek, jók és... ez volt tegnap este is. Lehordták a fejem amiért depressziózok, aztán elkezdtem vidulni, ránéztem a szösszenetekre is és... na, így kell egy vad idegennek pozitívan hatnia rám.
Pl: Imi, én, Zuszsi huga (nem tudom ki) a Tessedikről mentünk vissza az albiba (nem az enyémbe). A kis csaj bizonygatta, hogy milyen jó a tájékozódási képessége, a meki előtt megmondtuk neki, hogy akkor vezessen vissza ő (onnan már nem sok, az a fő utcán van, annak a másik végén, a plázával szemben pedig az albérlet). Erre mentünk egy kört a városban. Totál ki a retekbe, sehol egy magas épület (PLÁÁÁZA), és hova értünk a végén? Vissza a fősulira:D
ÁÁÁhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh! Igen, igen. Ez van:) Ma valami olyan történt ami... nem az, hogy soha, hanem... azt csináltam amire gondoltam, amit szerettem volna, mégha nem is volt egy nagy cucc (egy külső szemlélő számára), nekem igen is számított:) Egyszerre vagyok magabiztos és bizonytalan:) Nem merem leírni azt, amit most gondolok...
Ma elmentem bulizni, vagyis tegnap. 9-kor kellett indulni, én úgy 7 körül kezdtem el gondolkodni, hogy menni kellene. Jött a vonat, nosztalgia ezerrel, ott volt tesóm is, megnyugtatott így felszálltam. A út felében szarul voltam de kibírtam, megjöttünk, ittunk elvoltam, szarul is voltam. Oda mentem egy csajhoz, az egyetlenhez aki "olyan" hatással volt rám. Ha igaz volt amit mondott, akkor belenyúltam abba, ami egyen értékű a lehetetlennel:D Utána már unalmas volt, a zene is gány volt, szerencsére tesóm hazahozott mert ő is elment:)
De a leges legfontosabb, hogy ott volt a Nóri. Végül is ő vett rá, kedves, aranyos, tündéri:) És áhhh... hatással van rám. Bírom mint havert, de akkor is hat rám, ösztönöz, gondolkodásra késztet. Ez meg akkor van ha a csaj jó csaj. Nem tudnék vele összejönni (járni), de egyszer... Szívesen megcsókolnám.
Viszont nem megy, nem ment, valami hiányzik belőlem, kár. Néha jól jönne. Nem is kár, csak nééééhaaa olyan jó lenne bekapcsolni, csak egy kicsit.
Végszó: nem volt rossz, de ez nem az én világom^^
Ma megnéztem a Yen Man-t, és WWOOOWW volt! Vicces is volt a film, de ami igazán kellett a lelkemnek az az "igenelés". Nem mintha, én olyan sok mindenre mondanék nemet, de még mindig elég bátortalan vagyok mostanában és... nem keresem a lehetőségeket. Mármint annyira mint amenyire kellene. Szóval ez a film jókor jött, hisz... az élet tényleg ilyen. Bele kell menni jó pár hülyeségbe, ami igazából nem is azok, mert ki tudja mi sül ki belőlük. Nincs konkrét célom amit el akarok érni (áááá, most nagyon félre beszélek mert van egy), szóval ez most egy általános kijelentés: IGEN EMBER SZERŰSÉG AKAROK LENNI/VAGYOK, csak nem jön ki:)
Más, nagyon álmos vagyok, így nem igazán tudom miről is írok. Már fáj a szemem de valamiért nem visz rá a lélek az alvásra. Hmmm... de már úgysem bírom sokáig.
Vissza! Szóval! Nem akarok minden hülyeséget megcsinálni, de ami... így is szeretnék jópárat, de akkor már miért nem lehetne más dolgokat is megcsinálni. Miért csak a Kozmikus Lááányos őrült ötletek, a jó ötletek? Robi, légy egy kicsit "csapj bele a lecsóba", de vigyázz, ne legyél szószos, paradicsomos, paprikás!
A francba, nagy a hasam... Most már tényleg ideje lesz tennem valamit, mert ez nem mehet így tovább! Remélem ma, holnap, vagy legalább ezen a héten már komolyabban nekiesek a testmozgásnak! Grrr...
No, megborotválkoztam. Azért hagytam egy kis szőrt az arcomon, igaz, a nagyja tova lett. Nem egyszerű, főleg rendes borotvával, de nem lehetetlen. Viszont most meleg az arcom:) Persze nem kell izgulni (egyáltalán ki izgul), mindig ezt csinálom. Jön egy hirtelen ötlet, jön a borotva. Viszont a szakáll visszanő, ez már csak ilyen. Megint szúrós, szőrös fejem lesz:)
Végre tanulni is nekikezdtem, az eddigi unalmas hétköznapok után, hála... nekem is, meg másnak is:) Bár, jobb lett volna egy héttel előbb, de a lényeget megkezdtem, ez számít. Jajjj, izgulok!
Végére pedig... Állítok magamon, legalább a vizsgaidőszak végére. Megpróbálok bizonyos érzéséket, érzelmeket eltemetni magamba (no persze, nem teljesen), mert most más a fontos, másra kell oda figyelnem!
Bakker, nem tudom befejezni:S Váááá, mennem kell a suliba!
Tyűűűűűűűűűűűűűűű, de boldog vagyok:) VÁÁÁ!:) Csak nehogy megváltozzon, rosszá. Tyűűűűűűűűűűűűűűűűűűűű!!!
Megkattanok. Annyira fura, nem értem? Miért van az ami van? Nem ééérteeem! Semmi okom erre, de mégis totál KÉSZ VAGYOK! És nem, nem most, hirtelen, hanem szépen lassan, de ezt már nehéz elviselni! Ahhhh... Agent...
Ja igen, mostanság sajnálom, hogy fel kell kelnem mert nagyon jókat álmodok^^
Szóval... az én világképem, mármint amit elképzelek az túl tökéletes. Ha valaki azt mondja, hogy szeretne valamit akkor én úgy képzelem, azért szinte bármit képes lenne megtenni. Ha valakinek van egy jó barátja akkor azok tényleg azok. De nem, a világ nem ilyen. Az emberek nem jó barátok, sokszor kibeszélik a másikat, irigykednek, stb... Sokszor képesek meggondolni magukat, a könnyebben megszerezhető dolgokat választják. Sőt! Ami a legrosszabb, a legtöbben csak magukkal törődnek, nincsenek másokra tekintettel, és oké, nekik összejön, lehet akiket magukkal rángatnak annak is, de közben hány emberen gázolnak át?
Mi is a baj? Semmi, akik ilyenek azok ilyenek, nincs mit tenni, én is behülyültem mostanság, ugye, ugye?:) Szóval, kedves Róbert, kicsit nyugizz le:) Hmmm... végül is van baj, velem. Beképzelek dolgokat, sok mindent túl tökéletesnek látok miközben nem is az (és most nem egy tárgyra, emberre kell gondolni, hanem helyzetekre, gondolatokra, érzésekre), ez az amit még nem sikerült megtanulnom. Az utóbbi években rengeteget tanultam, sokat változtam, remélem előnyömre, de még mindig "képzelődök", nincs önbizalmam, erre pedig rátesz egy lapáttal ez a komolytalan képzelgés.
Mire akarok kilyukadni? WÁÁÁÁÁ!!! Mondjam már ki!
Egyszerűen nem hiszek magamba, nem hiszem, hogy képes lennék olyanokra mint mások, én nem vagyok az a szerencsés típus, sosem éreztem magam olyannak aki megkapja amit nagyon szeretne. Valamitől félek. Közben meg "tökéletesnek" képzelek el másokat, más helyzeteket és így próbálom nyugtatni magam. Pedig nem! Kicsit össze kell kuszálni a szálakat!
Huhh! Ez az:) De csak szépen lassan, neki is kezdek!
Áhhh!!! Szenvedek. Nem is tudom mi a baj. Talán az, hogy nem tudom az gondolataimat, az érzéseimet ki kiabálni magamból, nem tudom azt kifejezni, mert vagy a helyzet nem engedi, vagy egyszerűen csak nem lehet. Azt hiszem beleőrülök. Legalább el tudnék menni itthonról, vagyis el tudok, de egyedül ugyan így szenvednék! Hol vagy lehetőség? Hol vagy te átkozott esély?
Órán vagyok, van időm írni mert előrébb járok a munkában mint a "tanár":D Folytatnám csak nem tudom mi az amit csinálni kell, vicces. Amikor itt ültem az óra elején akkor vettem észre, hogy a másodlagos pulcsim kifordítva van rajtam. Mindenkit megbotránkoztatva elkezdtem vetkőzni, és helyrehoztam a malőrt.
Lehet csinálok egy specifikus blogot. Még reggel, otthon "leregeltem" a nevet. Már csak az a kérdés, hogy egy lányról érdemes-e írni, hisz lesz még pár.Mármint lány az életembe. Viszont így láthatom, hogy honnan hova jutok. Ha másnak nem egy szép emléknek jó lesz. Már meg is van az első hét témája!
Hmmm, bizonyos helyeken nagy a szakállam, neki kell állnom vagdosni. Este pedig ne felejtsek el futni:)
School is out!
Ez hihetetlen volt. Tegnap olyan dolog történt ami miatt át kellett értékelnem pár dolgot.
Szóval, végre megtettem, neki kezdtem újra tenni a Windows-t, mert már nagyon gány volt. Gondoltam akkor kipróbálom a Win7-et, eddig is próbálkoztam vele, de a kék halál meg állított. Új verzió, hátha. Kiírtam DVD-re, backupoltam, telepítettem. Restart, anyád, ez nem megy tovább! Megállt az indulásnál, akkor gyerünk biosba. Oda se akar, fagy. csavarhúzó elő, gépet szét, vinyó kábelt le, megy. Anyád?!?!? Szopjál te geci, csak nem tönkre ment a 160-as kisördög? No, mondom safe bios, hátha valami nem tudom mi. A gép már el sem indult, vagyis igen, de a monitor nem villant fel, a billentyűzet nem reagált. Bios reset, semmi! Itt pánikba estem és jött a vég ítélet.
Rohangáltam ide, oda. Úgy éreztem vége... Nincs nekem erre pénzem.
Majd csak úgy benyomtam a gépet, elindult, HEELLÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ!!! De a vinyó még mindig halott. Kiszedtem, rohantam unokatesómhoz, PQ magic, tiszta sor. ÉS MEGY! Az a redvás geci win7-es 100 megás system partíció, legyilkolta az én drágaságomat.
Pont akkor történt amikor rákattantam a D&B-re, ójeee. Leszedtem az új Static-X, Dope, Exilia albumokat és mind egy rakat... Kuka.
De most minden jó, minden megy ahogy kell, nem kellett meghalnom, újjá születtem, most pedig élek. És ez még nem elég, többet kellene, jobban! Szép muzsika szó! Hajrá!
Szerelmes vagyok egy zenébe:)
Ez egy igazán szar nap volt! Kezdődött azzal, hogy megint sokáig fent voltam, majd megint sokáig aludtam. Tesóm elment kecsóra vásárolni ezt-azt, így bevitt. Oké, ez még nem is olyan nagy probléma. Az se, hogy a hülyéje ment egy kibaszott nagy kőrt a városba. Max 10 perc alatt beértünk volna, parkolással együtt, de neeem, neki kellett trükköznie, így megcsináltuk 20 alatt. A parkolás se volt egyszerű, elmentünk vagy 6 hely mellett. Oké ez eddig vicces. Akkor, nem kellett a suliban unatkoznom, szinte rögtön kezdődött is az óra. Nem volt Szeku! OMG! Más volt helyette, értettem is mi van. Ez még mindig nem rossz. Elektro mérésen mértem is rendesen, de unalmas volt. Ez elmegy.
Suli után találkoztam a Titivel aki kiakasztott, mert hülye, csaj, Istenem segíts! Annyira bolond szegény pára, nem tudja mit akar. A találka nem volt hosszú életű, a békesség megőrzése érdekében léptünk mindketten. Jött a Viola, az se volt semmi. Annyira idegesítő néha a semmit tevésével. Összeszedhetné már magát, mert így a sült galamb nemhogy a szája közeléig nem jut el, hanem még a sütőig se. Most is vígan repked! Miután másodjára megfogtam a fenekét felpofozott. Szerintem ez volt a nap fénypontja.
A kurva busz kiment az erdészethez! Pedig ezért nem mentem a fél ötössel, hanem a fél hatossal mert ennek nem kellene:D Így 10 perccel később értem haza. Utálom ha megváltozik a terv, főleg ha nem izgalmasan.
Itthon vagyok és unatkozok. A V besértődött rám és biztosan mondom, hogy árulkodott össze, vissza. Az volt a legjobb pillanat amikor megrugdosott, valami visszatért:)
Megnéztem a BSG fináléját, ami annyira izgalmas volt, hogy az utolsó perceket már át tekertem.
Végölis mi volt olyan rossz? A fasz sem tudja, de unatkozok.
Tanultam... Erre... Nem lettek rosszak a "ZH"-k, mert a 90% és a 70% nem rossz, de én többet vártam magamtól. Kíváncsi leszek mennyit kapok majd a intelligens rendszerekre, amire semmit sem tanultam. Elég gáz lenne ha jobban sikerülne mint a vizprog.
Le kell szednem a scilabot, és lassan neki kellene állni megtanulni használni, emellett a "nem tudom" miből is ideje lenne már utána nézni, mi a szöszt kell csinálni. No és a legfontosabb, a szakdoga téma!
Mit csináltam a hétvégén? Semmit. Pihengettem, rám fért, a múlt geci hideg volt és emiatt nagyon elfáradtam. Viszont még valami nagyon fontosat nem csináltam meg, amihez hozzá kellene kezdeni! Nem kellene mindent az utolsó percig halasztani... No persze ez nem a sulival kapcsolatos.
Meg ment a tv-ben, hogy a Magyarok, ha nem jön nekik össze valami, akkor feladják, hát anyád. Oké, most gondolom nem rám, meg az életemre értette, no de... igaza van:D Szóval legalább kezdjek már neki az írásnak. Holnap megcsinálom a tervet, azután meg befejezem.
Megyek és kockulok tovább.
Ja igen, de mi ez az UML diagramm és mit kell vele csinálni?:O Oké, nagyjából kidolgoztam a vizprog kérdésekre a válaszokat, már csak meg kellene őket tanulni. DE MI A FRANCCC! Hogyan kell azzal az átkozott Enterprise Architect-el csinálni... bármit is? Azt hiszem utána kellene olvasni, hogy ez mi is, ugyanis be kellene adni egy beadandót, ebből!
Elkezdtem személyes blogokat olvasni:)
Beteg vagyok, lázas, mondhatnám, hogy szenvedek, de nem. Kicsit nehezen találom a szavakat. Itt volt ez az egész vizsga időszak, alig mozdultam ki itthonról, most meg itt a suli, erre betegség. Nem is olyan rossz, az ember elmegy ide-oda, találkozik ezzel azzal:) Teljesen véletlenül.
Szoktam tanácsokat adni, ennek, annak, de a legtöbbször én magam sem tudom eldönteni mit is csináljak pontosan. Mitől is félek? Mi rossz történhet? Ezt mondom másoknak is, és most ezt mondom magamnak is. Aúúú... fáj a fejem.
Na, ha mostantól írok valamit akkor nem nagyon kellene kétértelmű, össze vissza mondatok írnom, nyíltan és őszintén:)
