2009. június 13.

Vigyorfejű

Na, totálisan megleptem magamat! Írtam egy bocsánatkérő levelet valakinek akit nem is ismerek és... nem is igazán kértem bocsánatot, de elismertem, hogy rosszul reagáltam le a helyzetet. Mindegy, mert nem érdekel, ez vagyok én, ilyen vagyok. Szeretem magamat, szeretem ahogy meglepődök bizonyos helyzeteken, bizonyos emberekben, ahogy ott van az ismeretlen ami számomra fura és mégis tetszik. A cipő még a lábamon, hazaértem benyomtam a gépet, elmentem kis dologra, levettem az övem(!!!) és most itt ülök. Megnéztem a leveleimet, valaki kommentelt, ki lehetett az?
Hmmm... Ma találkoztam a Zsófival és meglepett. Minden tekintetben, várom a holnapot, hogy most mi van. Mert semmit sem értek, no, nem azért mert összezavart, csak ez olyan ismeretlen terep. Én az alteros csajokhoz vagyok szokva^^ Viszont volt 1-2-3-4 kijelentése ami... telibe talált:$ Rengeteget változtam, tényleg sokkal fontosabb számomra, hogy egy ember milyen belül, mint kívül. Na, ezt még holnap folytatom!
Azért be kell valljam megfogalmazódott bennem, hogy valódiak-e vagy csak push up?

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Írj értelmeset, légy kedves, ne káromkodj!